Utazás

Pénteken délután eindultunk haza.
16:30 kor tudtunk csak indulni, és ugye köztudott -annak aki itt él-, hogy akkor vannak a legtöbben az autópályán:-(
Természetesen dugó is volt, 2 órát araszoltunk...Utána a hülye gps elirányított minket az Isten háta mögé...de mivel akkor már tök sötét volt, rendesen beparáztam:-(
Lényeg, hogy másnap hajnali 4:30 kor kerültünk ágyba:-((
Másnap bevásárlás, főzés a családnak és az építkezésen dolgozó 13 embernek.
Ezzel elment két napom...Picit azért tudtunk beszélgetni, kutyázni, de inkább csak a munkáról szólt a hétvége.
Hétfőn indultunk vissza. Nagy levegőt vettem, és átkértem magam a vezetőülésbe:-))
És egészen jól éreztem magam:-)))
Vezettem még Mo-n, a határig, aztán Ausztriában az országúton, majd az autópályán....Először nagyon tele volt az alsóneműm, de viszonylag jól ment. Mentem....130-cal...:-)) Igaz, ilyenre csak egyszer vetemedtem:-))
Az volt a nagyon durva, amikor 3 sávoson mentünk körülöttem mindenhol kamionok, és persze ott nem lehet tüttyögni...Még nem néztem meg pontosan, de kb. 200 km volt az autópályaszakasz...Elsőre azért ez nem semmi...
Büszke is voltam magamra piszkosul:-)
Az én drága párom meg, -talán életében most először- élvezte, hogy nem ő vezet és nézelődhet:-))
Azért ez az út is durva volt, délelőtt 10-től este 21:30-ig...
A vége felé már borzalmasan zavart -amikor fáradt voltam és alkonyodott-, hogy 4 sávban zúgnak az autók ezerrel, hosszú-hosszú kilométereken át...:-((
Az utolsó 200 km az örökkévalóság volt....
És ez eztán így fog menni havonta egyszer...kb 50 órás otthonlétért 2x12 órás autóúttal "fizetünk"...:-(