2008. november 22., szombat

Most - e késői órán- nagyon büszke vagyok magamra, és kaptam is -magamtól- egy nagy vállveregetést:-)
Sikerült megcsinálnom egy felvarrót, egy jpg kép alapján, egészen elfogadható minőségben.
Persze még nincs egészen készen, de mára elég volt belőle, majd holnap folytatom.
Nagyon remélem hogy a megrendelőnek is tetszeni fog a munkám, és folyamatosan fog rendelni belőle, ha nem is ipari mennyiséget, de havonta pár 10 db-ot:-)
Arra is jó volt megcsinálni ezt a mintát, hogy most már tudom hogy hogyan kell felvarrót készíteni. Elsősorban jó éles, pici, helyes olló kell hozzá, anélkül nem sikerülhet. Na ez az ami nekem nincs...:-)
Azt hiszem karácsony után beindul a felvarrógyár:-) Lehet kapni a boltban felvarrókat, épp a minap néztem őket, na de mindegyik rózsaszín, meg bilikék, kutyuskás és copfos kislányos...Hát hogyan varrhatna fel egy ilyet egy megfáradt, dolgos, hatvanas munkásember a nadrágjára, amit kiszakított, kiharapott egy kutya, vagy az asszony kimaratta valamivel mosás közben....?
Bizony neki kalapács vagy fűrészmintás, horgászbotos, esetleg sösörüvegmintás felvarró kell!
Hm...ez nem is rossz ötlet! Szerintem a kocsmahivatalok környékén simán meg lehetne élni sörösüvegmintás, vagy unikumosüveg alakú felvarrót árusításából...:-)))
Na persze felmerül a kérdés -jogosan-, hogy milyen felvarrót készítsünk a háziasszonyoknak, dolgozó nőknek? Pl. sodrófa mintásat. Seprűt, lapátot, modernebb hölgyeknek porszívót ábrázolót. Vasalódeszka alakút, zsinórnélküli vasalóval, palacsintasütő alakút, szintén modernebb hölgyeknek parfümösüveg alakút, természetesen illatmintával.
Szóval a lehetőségek tárháza kifogyhatatlan, mint a nadrágokon a repedések.
És a kabátokon, akik a széken alszanak kis Balázs mellett....:-)
Mindentmegjavító üzletünk gondoskodik róla, hogy az éjjel szunnyadozó hasadás reggel sem repedjen tovább, természetesen kis Balázsnak tűzoltóautó alakú, vagy üveggolyó alakú mestermű készül majd.
Azért jó, ha az ember lánya nem tud aludni, mert millió hasznos ötletet szül az éjszaka csendes magánya..Persze csak addig amig az érdesdrága kutya bele nem ordít a fülembe...
aki ugye azért lett ideköltöztetve az eddigi lakhelyéről a házhoz közel, hogy ne legyen olyan magányos, és ne ugasson olyan sokat. Hát most nem magányos, itt van a háza a hálószobámtól 5 m-re, de van egy kis gond, mégpedig az hogy a kertek alatt ugató róka vagy őzféle állatok hangja ide is felhallatszik, és a drága eb ugyanannyit ugat, mint előtte. Csak akkor messze volt, és nem hallottam, most meg közel van, és az első morgására felébredek....És természetesen a ház felé fordulva ugat, holott a vadak pont az ellenkező irányban vannak. Igaz ma reggel 6 előtt én is elég vadnak tűnhettem, amikor a harmadik ágyból kikecmergés, ablakon kiszólás után is ugatott, és erős felindulásomban olyan slunggal rohamtam ki a házból, mint Zrinyi annak idején.....
Nézett is szegény kutya rendesen, hogy mit keres ez az asszonyszemély itt a minusz 10 fokban egy szál pizsamában....? Nem nagyon értette, ezért jobbnak látta, ha elkussol, és legalább szombaton nem kukorékol reggel 6-kor amikor végre mindenki alhatna...
Hát igen....nem könnyű az élet vidéken. Na persze nem kell minket félteni, már kiterveltük a vadűző, egész éjjel világító elemlámpa letelepítését a csalitosba, de még nem volt alkalom a tervet kivitelezni...
Nagyon okos és kreativ gyermekem javasolta a napelemmel működő lámpát, de nem tudom hogy az télvíz idején, amikor borult, felhős az ég, mennyi napenergiát képes begyűjteni...Gyanítom nem sokat.
Hát ezen a terven még agyalni kell, de előtte megpróbálok egyet aludni:-)

Nincsenek megjegyzések: